Bezárás
Uncategorized

Isten kegyelméből uralkodik rajtunk Orbán?- Luther mit szólna ehhez?

A minisztelnök szerint ő Isten kegyelméből uralkodik. Amikor Luther Márton ötszáz évvel ezelőtt kihirdette tételeit, az akkori korrupció ellen küzdött. Az igazságtalanságért való kiállásból fakadt az egyén saját megváltásának a felelőssége és szabadsága.



Orbán Viktor ma a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén magát, mint az Isten kegyelméből regnáló miniszterelnököt mutatta be Lutherre emlékezvén.

“Az isteni ige arra tanít minket, hogy ne a véletlent, hogy ne a sors szeszélyét lássuk abban, hogy itt és most Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll, hanem érezzük benne Isten kegyelmének megnyilvánulását.”

Talán semmi sem áll távolabb Luther örökségétől, mint egy ilyen önigazoló mondat egy világi vezetőtől. Egy református teológus negyvennégy évvel ezelőtti igehirdetése arra figyelmeztet minket, hogy:

“Valóban Isten Igéje sohasem engedi meg nekünk az emberimádatot, s talán ezért is kell még Luther gigantikus alakja mögött is meglátnunk tévedésekre, hibákra és bűnökre hajlamos embervoltunk sötétlő árnyékait. Milyen jó tudni, hogy nálánál senki sem tudta és vallotta határozottabban: mindannyian bűnös emberek vagyunk, akik egyedül kegyelem által igazulunk meg.”

Vajon Jézus mit válaszolna erre az orbáni öntömjénezésre?

Márk 12,28-33

“Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: “Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” Jézus így válaszolt: “A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.”

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes korának szokásos médiájával élt, amikor kiszögezte wittenbergi templom kapujára 95 hittételét. Nem ez volt a forradalmi tett, hanem az, hogy kiállt az egyház korruptsága ellen. Az önkéntes szegénységet vállaló lánglelkű teológus a bűnbocsátó cédulák rendszerét kárhoztatta, ezzel az egyház anyagi érdekét sértette. Ha valaki megvásárolta a búcsúcédulát, akkor a pápa (vagy megbízottja) megbocsátotta a vétkeit, sőt elengedhette az imák elmondásából, böjtölésből és zarándoklatból álló egyházi penitenciát. Erre azért volt szüksége a pápának, mert a vatikáni Szent-Péter bazilika építéseinek költségeit a Fuggerek hitelei fedezték, és cserébe a bankárcsalád megkapott bizonyos pénzügyi jogokat az egyháztól.   

Számos ember szemét szúrta, hogy az egyház végső soron a lelkek megváltásával kufárkodik. Luther kimondta csupán azt, amit sokan nem mertek. A Guttenberg-féle könyvnyomtatási forradalom segítette azt, hogy az igazságtalanság elleni szavak futótűzként terjedtek el Európában. Luther bátorsága, hogy az őt kiátkozó pápai bullát nyilvánosan elégette, még nagyobb népszerűséget hozott a közérthető nyelven prédikáló teológusnak és az egyre bővülő tanainak. Mert nem állt meg az egyház korrupt rendszerének ostorozásánál, hanem a lelkek hit általi üdvözülését is hirdette, amihez nem feltétlen szükséges az emberekből álló egyház közvetítő szerepe. Ezzel nem csupán az egyház uralma alól mentette fel a lelkeket, hanem a megváltás szabadságát és egyben a felelősségét is a saját kezébe vehette a keresztény ember.   Ezzel elindult a nyugati gondolkodás a felnőtté válás útján.

A valódi történelmi tette az volt, hogy a wormsi birodalmi gyűlésen a császár jelenlétében is megvédte a tanait, így korának leghatalmasabb emberei előtt vállalta a saját igazságát, kockáztatva életét is.  Luther a gyűlésen beszédei során végig a Bibliával érvelt, arra kérve bíráit, hogy a Szentírás segítségével bizonyítsák be tévedéseit. Ugyanakkor nem fogadta el a pápai hatalom főségét, sőt az egyházfő és a zsinatok tévedhetetlenségét sem, számos ponton mutatva rá az egyház következetlen lépéseire.

Ismerve Luther kőkemény kiállását a korrupcióval, az igazságtalansággal szemben, nekem Orbán Viktor mai önmagát isteni kegyelemből uralkodónak tituláló beszédével kapcsolatban az alábbi wittenbergi tételek jutottak eszembe:

“Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták.

A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.”

Vágó Gábor

Kép: kotoszo.blog.hu