Legálisan lopott pénzből vásárolják fel lassacskán az egész országot

mlorinc

 

Mészáros Lőrinc áll a Népszabadság felvásárlása mögött. Nem az ellenzéki lapot kiadó vállalat volt az első cég, amit a felcsúti stróman felvásárol, és nem is az lesz az utolsó. Nem kell kormányt támadó sajtóterméknek lenni, hogy bekebelezzen a kisgömböc. Elég, ha jól csinálod a dolgod. Lehet, hogy a te céged lesz a következő?

 

A második Orbán-kormány alatt az oligarchák emberei foglyul ejtették az államot. Benyomultak minden fontos kormányzati pozícióba, így könnyebben jutottak hozzá az oligarchák cégei a legzsírosabb állami megrendelésekhez. A nagy tendereknél  mindig ott voltak a kihagyhatatlan cégek, és csúcsra járt a köz(gép)pénzszivattyú. Pörögtek is milliárdok rendesen.

Aztán valami eltört a miniszterelnökben. A stratégia megváltozott, s jöttek a nagy oligarcha leszámolások. Már nem elég az EU-s pénzek jelentette rendszeresen potyogó aranytojás, az azt tojó tyúkok is kellenek. S ha már ilyen jól megy, jöjjön az egész baromfiudvar. Elérkezett az új oligarchák kora. Közülük is kiemelkedik a miniszterelnök kicsi énje, a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc.

Mit is falt fel eddig a felcsúti kisgömböc? Az egész a családi építőipari cég megötszázszorosodásával kezdődött. Csak az építőipatban az elmúlt öt évben a konzorciumi partnereivel együtt 66 milliárd 400 millió forint állami megrendelést zsebeltek be Mészáros cégei. Csak 2015-ben rekord lottónyermény méretű 3,5 milliárdos osztalékot vett ki csak az egyik cégéből a mágnás. Könnyen futotta ebből a pénzből a Népszabadság kiadójára, és sok másra is. Jött az élelmiszeripar: sertéstelep, tésztagyár, vágóhíd, péküzem, ásványvízüzem. Az építőiparban is beindult a terjeszkedés: klímával, és belsőgépészettel foglalkozó cégeket vett meg. Következett a szállodabiznisz, és most a média. A földvásárlásokkal főúri uradalmat épített.

Nem csak Mészáros terjeszkedése volt szembetűnő. Garancsi István az építőiparból, Andy Vajna a kaszinóbizniszből kiindulva hasonlóan nagyívű utat tett meg. Az állami emlőn felhizlalt cégbirodalmak elkezdtek terjeszkedni a piacon. Volt akit nem rettentett el az adóhatósággal való fenyegetés, és nem akarta eladni a céget. Akkor jött egy olyan törvényi változás, ami miatt megszűnt a cég piaca. Majd eladta a céget, és törvényileg ismét megteremtették a piacot. Volt olyan állami akarattal szembe szegülő cégvezető, aki rejtélyes módon elhunyt.

A narancsos kisgömböc minden esetben elérte célját, garmatosították a gazdaságot. Az old school oligarchák pedig mindannyian megkötötték a saját külön alkujukat, az elit pedig alkalmazkodott a járadékvadászathoz. Minden törvényes, ha mégsem, akkor majd születik gyorsan egy új jogszabály.

A céges felvásárlások csupán eszközök a nagy politikai játszmában. A régi vágású oligarchák azért dörgölőztek a politikához, hogy még több pénzt csináljanak. A NER új oligarchái azért terjeszkednek a piacon, hogy politikai előnyökhöz jussanak a megbízóik. Legyen miből megvenni a választásokkor nélkülözhetetlen plakátokat és médiát, és legyen hol teleltetni a lojális embereket.    

Nem a sajtó és a szólásszabadságot kell már félteni, hanem a politikai hatalomtól független gazdasági működést. Mindent és mindenkit megvesznek kilóra, aki keresztbe tenne nekik a politikai vagy a gazdasági téren. Talán a te céged lesz a következő, és neked is meg kell kötnöd a külön alkut a túléléshez. A kisgömböc nőttön nő, amíg ki nem pukkan.

 

 

Vágó Gábor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • János Dunai

    JÖN EGY CSAPAT ES LESZARJA HOGY MI A LEGÁLIS ES KITAKARIT.Más nem is jöhet.Kis sunyi zsidrákokból elég volt.Húzzanak izraelbe meg a baltáshoz

  • Vidéki

    Vágó Gábor esze kereke keskeny vágányon jár! Talán többet ivott a Keletinél, amikor kitalálta ezt a mondatot: “Legálisan lopott pénzből vásárolják fel lassacskán az egész országot”

    Már a Tízparancsolat, Mózes törvénye is leírta: “Ne lopj!”

    Legális jelentése, magyarázata: Törvényes, törvénynek megfelelő.

    Annyi esze nincs Vágó Gábornak hogy felfogja: legálisan nem lehet lopni?

  • Vidéki

    A Mindenki 2016-ban bemutatott magyar rövidfilm Deák Kristóf rendezésében, mely elnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat.

    A “Mindenki” ellentmondásos helyzetet eredményez.

    “A metrók utólagos akadálymentesítése bármi áron támogatandó-e. Budapesten a metróval lefedett terület nagy része elérhető – nagy részben már ma is akadálymentes – felszíni közlekedéssel is.”
    “Az utólagos felvonóépítés az állomások többségénél komoly műszaki kihívás, és ennek megfelelően komoly költséggel jár.”

    Dományi Bálint és V. Naszályi Márta fellegekben járó felfogásában:

    “Ha az előnyöket, a városlakók érdekeit, az élhető város jellemzőit nézzük
    – MÁRPEDIG MI MÁST KELLENE SZEM ELŐTT TARTANIOK EGY VÁROS VEZETŐINEK –,

    akkor meggyőző alternatív megoldások híján nem látszik más megoldás, mint az M3 metró és az aluljárók akadálymentessé tétele.”

    Van más is, AMIT SZEM ELŐTT KELL TARTANIOK EGY VÁROS VEZETŐINEK,

    ami Dományi Bálint és V. Naszályi Márta fellegekben járó agyacskájából kiesik!

    Egy állítólagos török versikében a fiatal asszonyka így kérleli szerelmetes férjét:

    Kedvesem, egy szép bül-bül madarat hozz nekem, Estefelé szépen szól a bül-bül.

    Mire a férj:

    Vennék édes, de nem tudom mibül-bül.

    A szerelmetes férj reálisan gondolkodott Dományi Bálinthoz és V. Naszályi Mártához képest.

    A BKV gazdája a budapesti önkormányzat is hasonló helyzetben lehet, mint az ifjú török férj.

    Erőforrásai nem végtelenül nagyok, és az államkincstártól sem képes kizsarolni végtelen mennyiségű pénzt, és a felújítás ideje is elhúzódhatna a végtelen sok igény miatt a végtelenség homályába.

    De lehet, hogy ez a hátsó gondolat élteti Dományi Bálint és V. Naszályi Márta ötletelését. A soha el nem készülő és végtelen sokba kerülő M3 felújítás lejárathatná a Főváros vezetését.

    De ha nem kapják meg a végtelen sok pénzt és a végtelen hosszú felújítási időt, akkor meg arra lehet hivatkozni, hogy a Főváros vezetése mennyire gonosz a mozgásukban korlátozott emberek jogainak (a mobilitáshoz való joguk) érvényesülését illetően.

    HOFIGÉZA viccében a róka viselkedik úgy, mint Dományi Bálint és V. Naszályi Márta.

    “Nyuszika megy az erdőben, a farkas és a róka

    elhatározzák, hogy megverik.

    De miért verjék meg?

    Azt mondja a róka: ha van rajta sapka, akkor azért, ha

    nincs, akkor meg azért.”