Bezárás
Uncategorized

Jogállam hekkelésre készül a kormány: a necces ügyeket újfajta bíróságokon kezelnék

A közigazgatási bíróságok új rendszere erősen kockáztatja, hogy könnyedén lehet majd eltussolni korrupciós ügyeket, választási csalásokat, irányítani a közbeszerzési visszaélésekkel a gazdaságot.

A zsarnokság ellen a legjobb biztosíték évszázadok óta, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom elválik egymástól, és függetlenül működnek. A Nemzeti Együttműködés Rendszere viszont nem igazán szereti a függetlenséget errefelé.  Ezért a kormány a végrehajtói hatalom birtokában először a törvényhozást, a Parlamentet, züllesztette le gombnyomogatók színházává, ahol csak a süketek ordibálása zavarja meg néha a csöndet. Amikor a köztisztviselői kart kormánytisztviselővé változtatták egyértelművé tették, hogy a közszolgák nem a közérdeket, hanem a kormányt kell, hogy szolgálják.

Számos esetben azonban porszem került a gépezetbe. Hiába próbája az ügyészség eltussolni a legfontosabb ügyeket, a független bíróságok nem mindig a felcsúti huszárok füttykoncertjére táncolnak. A bíróságok döntése alapján közérdekű adatokat kellett kiadni, ami eléggé botrányos ügyeket hozott a felszínre.  Például a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak a közpénzszivattyúja is felszínre került. A közbeszerzések vitás kérdéseiben a NER-ből kiátkozott Simicska Lajos is győztesen tudott kikerülni a bíróságon. Úgy fest, hogy ezeket a kilengéseket megelégelték, és megszületett a javaslat a közigazgatási bíróságok új rendszeréről.

A 444 szerint (I)gazságügyi Minisztérium javaslata alapján közigazgatási bíróságokat hoznak létre, ahová közigazgatási bírónak be lehet kerülni bírói gyakorlat nélkül is. A jogszabályi környezetet úgy alakítják át, hogy ahol a vonatkozó törvényekben eddig az szerepelt, hogy a különböző hatóságok döntései ellen a bíróságon lehet fellebbezni, majd a javaslat alapján közigazgatási pert lehet indítani az újonnan felálló közigazgatási bíróságokon.

Miért is fontos mindez, és nem egyszerű jogászkodásba oltott bürokrácianövelés?

Például a választási ügyekben, mint a népszavazásos kopaszos balhéban is egy ilyen bíróság döntene. Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán lesz épkézláb ellenzék és szoros lesz a választás. Valószínű, hogy csalások gyanúja miatt sokan támadják majd meg az eredményeket. Kik fognak majd dönteni ezen esetekben? Végső soron az új közigazgatási bíróságok.

Nézzük azt a rendkívül valószínűtlen és példa nélkül álló esetet, hogy NER közeli vállalkozók szabálytalanul nyernek el közbeszerzéseket, vagy egy NER-nek nem tetsző vállalatot kizárnak a közbeszerzésekből. Ha a piaci szereplők megtámadnák a közbeszerzési hatóság döntéseit, kopoghatnak majd a közigazgatási bíróságok ajtaján.

Másik példaként tegyük fel, hogy Matolcsy György kitalálja, hogy százmilliárdokból újabb alapítványokat kell majd létrehozni a barátaival a korrupciós kultúra fejlesztésére. Néhány újságíró majd kérdezősködik, hogy ezt mégis hogy?! Mehetnek majd perre a közadatokért a közigazgatási bíróságokon.

Gondolatkísérletként játszunk el azzal a sötét feltevéssel, hogy a közmédia nem ad terepet az ellenzéki pártoknak a választások előtt, és a Médiatanács mindezt rendben találja. Hova lehet majd fordulni jogorvoslatért? Hát a közigazgatási bíróságokhoz.

Ha a NER-től elvonatkoztatunk, egy éteri jogállami környezetben nem is volna ördögtől való egy közigazgatási ügyekben eljáró bíróság felállítása. De ha azt nézzük, kit is szemeltek ki a közigazgatási bíróságok vezetésére eléggé egyértelmű a cél. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, a Közszolgálat Egyetem rektora lehet a befutó a vezetői posztra, mivel ő már számos alkalommal bizonyította, hogy szépen járja a füttyszóra a verbunkost. Ellenzéki népszavazásokat kaszált el, választási botrányokat tussolt el, és átengedett olyan kérdést is népszavazásra, ami finoman szólva is jogellenes. Ő az aki szerint nem is olyan nehéz Magyarországon népszavazást kezdeményezni, főleg azokhoz az országokhoz képest, ahol nincs is népszavazás. Az ő személye a biztosíték arra, hogy jól fog menni a jogállam hekkelés a közigazgatási bíróságokon.

Nem ez az első próbálkozás, hogy belenyúljon a kormány a bíróságok működésébe. A bírók nyugdíjkorhatárának a leszállításával is a nem hozzá hű bíráktól akart megszabadulni a rendszer, félig sikertelenül.

A közigazgatási bíróságokról szóló javaslat megszavazásához kétharmadra van szükség a Parlamentben. Kérdés, hogy van-e az a pénz, amiért egy ellenzéki képviselő haja elkezd majd korpásodni?

Vágó Gábor

Kép: Marabu, nol.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom