Bezárás
Uncategorized

A legfontosabb kérdésről lesz népszavazás: Kirabolhatja-e a kormány az általa vezetett országot?

Miután verőlegények elgáncsolták a vasárnapi boltzáras népszavazást, a kormány pedig egy olyan kérdésről szavaztatná a népet, amiről az Alkotmány szerint jelenleg nem lehet; egy népszavazási kérdés még talpon maradt. A legfontosabb kérdés. A termőföld javaink eladásáról szól, ám a valódi tartalma az, hogy kirabolhatja-e a kormány az általa vezetett országot?

Hiába próbálta meg a Kubatov-gárdával elnyomni a népszavazás intézményét a Fidesz a Választási irodánál, mert csak azt mutatta meg, hogy félnek a néptől. Hiába próbálja meg átvenni a kezdeményezést a betelepítési kvótákról szóló népszavazással, mert csak alkotmányellenes kérdést tudtak feltenni. Ismét bemutatták azt, hogy ha érdekük úgy kívánja, a törvényesség látszatára sem adnak. Hiába próbálja meg a Jobbik alkotmánymódosítással kisegíteni a kormányt, hogy lehessen a kvótákról népszavazást tartani, csak az udvari ellenzék szerepüket erősítették.

A Kúria tegnap rábólintott a szocialista Gőgös Zoltán népszavazási kérdésére:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?

A földárverések leállítását célzó népszavazás valahogy mégiscsak kijutott az izomagyúakkal erősített jogi labirintusból. Még az Alkotmánybíróság politikai alapon meg tudja akadályozni, mint tette azt a férfiak nyugdíjba vonulásáról szóló népszavazással. A Kúria döntése viszont eléggé megnehezítené a tallárosok dolgát, ha ismét arcvesztéssel járó módon, politikai kiszolgálótestület módjára döntenének.

Azért jóval hangsúlyosabb a földkérdés a vasárnapi zárva tartásnál, és a menekültügyi kvótáknál is, mert konkrét jogállami aktussal megvédhető a közvagyon. A vasárnapi zárva tartás értelmetlen és kényelmetlen, de igazodtak hozzá a vásárlói szokások. Az életmódunkról szól, és nem közvetlenül a vagyonunkról. A kormány kvótaügyi népszavazása sok jogi csűrés-csavarás és hathatós alkotmánybírósági szolgalelkűség után ha kírásra kerül is, semmilyen érdemi jogi ereje nem lesz. Hoz majd a kormány egy olyan határozatot, amit most is meghozhatna bármelyik hétfőn, aznap benyújtva a határozat szövegét.

Az állami termőföld értékesítésének a tilalma megvédheti a pénzéhes oligarcháktól és strómanjaiktól 380.000 hektárnyi földünket. Közel 400 milliárd forint az összértéke. Az minden állampolgárra vetítve fejenként 40.000 forint. A földprivatizáció ráerősít az anyagi függőségekre, úr-szolga viszonyra épülő feudalizmus kialakulására vidéken. A földárverések szimbólumai mindannak, amit a Fidesz körüli oligarchák tettek a magyar gazdasággal az utóbbi hat évben. Állami vagyonból a hozzájuk közel állók magánvagyonát gyarapítják. Mindezt végignéztük már hol hőbörögve, hol morogva, hol mit sem sejtve a trafikok, az óriásplakátok, a kaszinók, és a média területén. Most végre nem kell feltartott kézzel állni, amikor ismét ki akarják lopják a szemünket.

Megakadályozták, hogy szavazzunk a vasárnapi zárva tartásról, Paks 2-ről, az olimpiáról, a Városligetről. Nem lehet szavazni a több éves műtéti várólistákról. Amiként a gyermekeink oktatását megfojtó KLIK-ről sem. A visszaosztások egyre terebélyesebb rendszerére épülő gazdaságról sem voksolhat a nép. Nem tudunk arról sem szavazatban dönteni, hogy élhető országba jöjjenek vissza a kivándorolt szeretteink. A félelem, a kilátástalanság és cinizmus légköréről sem lehet népszavazást tartani. Arról minek is népszavazni, hogy kijöjjünk-e a hó végén a fizetésből? A közpénzből luxus javakat víritó politikai kasztról viszont el tudjuk mondani a véleményünket a termőföldről szóló népszavazáson.

Vágó Gábor

Kép: Varanusblog

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.