Bezárás
Uncategorized

Mi a morális pánik valódi morális kérdése?

Morális pánik kerekedett a GFrodóék prosztó politikusfeleség blamálásából. A sokszor álszenteskedő újdonsült erkölcscsőszök rögtön a Fidesz háttérember, főszerkesztő fejét követelik. Ezen ő és a politikai bulvárlapja annyi reklámfelületet nyer, mint az Uber a taxis tüntetésen. Ám elbukhat minden állami pénzt, ha a politikai hátszél ellenszélbe vált. Lehet, hogy a 888-as botrány borítja fel az évtizedes MSZP-Fidesz dacszövetséget?

A provokáció akkor sikeres, ha felháborodik mindenki. Azok is, akik amúgy nyugodalmas lelkek. Barát és ellenség egyszerre füstölög. Erről beszélnek a kocsmában, a villamoson, tele van vele a facebook fal. Egy biztos: mindenki a botrányhősre figyel. Fél napig, aztán jön az újabb botrány. Az álló vízben nagyot csobbanó kő hullámai vagy magasba emelik a botrányhőst, vagy maguk alá temetik.

.Tegnap még ezt gondoltam:

GFrodó az a lurkó, aki csak azért, hogy ráfigyeljenek, végighúzza a kertvárosi házak kerítésén a botját. Persze a ricsajra minden kutya megvadultan ugatni kezd, a betörők pedig vígan be tudnak mászni a másik oldalon.

Közzétette: Vágó Gábor – 2016. január 25.

Addig se a főszerkesztő századvéges pénzmosodájának a legújabb közpénz magánosítási akcióján háborgunk, hanem egy prosztóságon. Mára viszont kiderült, hogy az állandó zargatásával egész utcát magára haragította, és úgy néz ki, ki is közösíti mindenki.

A nyolcasok valóban átléptek a jóízlés határán, de nem most, hanem a kezdetekkor. Az egyetlen eszközük a provokáció. Mivel híján vannak a humornak, az olvasmányosságnak, és az egyedi tartalmi mondanivalónak. Csak provokálnak, de azt jól csinálják. A markánsan jobboldali Muroch-féle Sun-ban és az Axel-Springer-féle Bildben felismerhető a nemzetközi előzménye a konzervatív bulvár botránypolitizálásnak. Eddig ez itthon nem volt. Most majd lesz, ha nem a 888, majd a Riposzt, vagy valami más. A csöcskontentek között elrejtett migránsozásra sajnos van pártízezer kattintás naponta. Lehet ignorálni, vagy háborogni, esetleg kéjes vigyorral kommentelni. Ilyen ez a sajtószabadság.

Pont a sajtószabadság védelmében a morális kérdéseket is meg kell vizsgálni, mielőtt háborgunk egy jót. Az alpári szexista stílust minden jóérzésű ember megveti. Ráadásul ebben semmi újdonság nincsen, a subba és a velvet évek óta végez ilyen szellemi mélyfúrásokat. Lapozzunk is tovább. Ki lehet-e tenni a netre egy politikusnak, vagy a házastársának az aktképeit? Ha az illető maga vállalta a fotózást és a megjelenést, akkor igen. Ugyanúgy, mint a sportügyi államtitkár esetében. Lehet-e kommentálni retro pornóként és szőrös bulaként? Minden komment a kommentelőt minősíti. Lehet-e sejtetni a médiában minden tényszerű bizonyíték nélkül, hogy az említett politikus bekokainozva prostikat ver? Nem, ez etikátlan alpáriság. Ugyanaz a szint, mint azt sejtetni, hogy a miniszterelnök veri az asszonyát, vagy, hogy a bolondokházába jár alkalmanként.

Gulyás Gergely, a törvényalkotásért felelős nertárs emígyen kommentálta az eseményeket a morális pánik eszkalálódásakor:

A mi szemünkben nem terméknek minősülő polgári értékek jegyében jelentsük ki nyugodtan, hogy jóízlésű embernek a 888hu-hoz semmi köze nem lehet. Teljes szolidaritásom az MSZP elnökének családjáé.

Közzétette: Gulyás Gergely – 2016. január 24.

Gulyás munkássága annyira távol van a polgári értékektől, mint Polt Péter a független ügyészségtől. Milyen polgári értékek szolgálnak alapjául a minden hatalmi féket ledobó terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítás alapjául? A mértékletesség? Talán a higgadtság? Netán a józan gondolkodás? Gulyás miért nem háborodott fel, amikor a Fideszt kritizáló újságírókról sejtetett ugyanígy aljas módon a 888? Az öncélú migránscsöcskontentnél hol volt a Fidesz üdvöskéje? Számos alkalom lett volna a polgári erények védelme érdekében fellépnie, de csak arról szólt, amikor a kedvenc ellenzéki pártjának az elnökét keverik rossz hírbe.

A polgári értékek, a politikusi immunitás, vagy a harmatos erejű MSZP elnök érdeke miatt szólalt meg Gulyás?

A polgári értékek politikai termékként való eladásában, és közben a törvényalkotás során lábbal tiprásában, élen jár az ifjú fideszes. Szóval ezt a terrorveszélyhelyzetnek álcázott önkény előkészítése miatt kilőhetjük.

A politikusok magánéletének az érinthetetlensége a rendszer egyik alapeleme évtizedek óta itthon.  Más demokráciákban ugyanúgy a bulvárban pörög a közszereplők magánélete, mint itthon a valóságshow celebeké. Kezdő politikusok alapkiképzésének a része, hogy tabu a politikusok magánéletének az árnyoldala. A Fidesz és az MSZP közt évtizedek óta él a gentlemens aggreement:  Nem teregetem ki a szennyesed, te meg nem borítod rám a bilim. Mindenki gyűjti a terhelő információkat a másikról, de senki nem rakja ki a lapjait az asztalra. Ha ezt valaki felrúgja, akkor elkezdik lobogtatni a dossziékat és a fényképeket a másik oldalon, a botrányhőst pedig a sajátjai kiközösítik.

A valódi kérdés az az, hogy magasabb erkölcsi mércének kell megfelelnie egy politikusnak a magánéletében, mint egy átlagembernek? A jól ismert álszenteskedés kell-e a magyar közéletbe, vagy egy politikusnak nemcsak a zsebének, hanem a hálószobájának is átláthatónak kell lennie? A politikusi énem persze sipákol, mi lesz, ha engem, vagy a közösségem tagját támadják ilyen nemtelen módon? Az állampolgári énem viszont azt mondja, hogy egy politikusnak példát kell mutatnia napi 24 órában, nemcsak a munkaidejében. Mocskosabb lesz a közbeszéd, ha elkezdik teregetni a szennyest, vagy megtisztulást hoz? Jogunk van tudni, hogy közpénzből fizetett emberek mit csinálnak éjszaka? Ezeket a kérdést nem szoktuk feszegetni. Fene tudja, hogy jól van-e így.

Az évtizedes tabun kívül van egy másik érthető politikai motiváció is Gulyás felháborodásában. A Fidesznek a legerősebb szövetségese a NER fenntartásában, az izgő-mozgó Gyurcsány mellett, a gyenge MSZP. Ha Tóbiás nokomment politikai karaktere támadása alatt áll, a Fidesznek érdeke megvédeni.

Amennyiben lekapcsolják a 888-at az állami pénzcsapról, akkor derül ki valójában mennyire erős a Fidesz-MSZP dacszövetség. A magyar politikai életben most vagy felrúgnak egy évtizedes tabut, vagy eltűnik egy színes genyózós személyiség a süllyesztőben. Akkor maradnak nekünk tudomhogytudodhogytudom dacszövetségek, és a gulyásgergelyes szürke öltönyök.

Vágó Gábor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom