Bezárás
Uncategorized

Sztrájkolni kellene, de nem így

A tegnapi napon a taxisok iskolapéldáját adták annak, hogyan nem kell sztrájkolni. Miközben a sztrájkra, mint érdekérvényesítő formára nagyobb szükség van, mint bármikor. A kormány semmi másból nem ért, mint a tömeg erejéből. Azért érdemes lenne sztrájkolni, hogy az oktatás szétverésével ne taszítsanak hülyeségbe egy nemzedéket. Azért is fontos volna a sztrájk, hogy az egészségügyben vessenek véget az agóniának, és induljon el a bérfejlesztés. Buta, sokszor minősíthetetlen kommunikációval viszont nem lehet sztrájkolni, ahol csupán annyi az üzenet, hogy: „Oldják meg és kész!”

A taxisok nem posztmodern géprombolók, akik a technológiai újítások ellen álltak ki, hanem tudatos munkavállalók, akik azt követelik, hogy mindenki másra is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a piacon. Az egy másik kérdés, hogy mindezt olyan prosztó módon teszik, hogy sokmillió forint értékű ingyen reklámot csináltak annak, aki ellen tüntetnek. Hiába trendi, kényelmes és felhasználóbarát az Uber, ha nem tartja be a jogszabályokat, akkor jogtalanul szerez versenyelőnyt a személyszállítási piacon. A nemzetközi sajtóban is foglalkoznak azzal, hogy a Google-höz, és a Facebook-hoz hasonlóan az Uber az egyik legnagyobb adóelkerülő a méreteihez képest. Természetesen ez egy szabályozói probléma. Nem lehet ugyanazt a cipőt ráhúzni egy teljesen új módszerrel működő vállalatra, mint az évtizedek óta futó taxisvállalkozásokra. A magyar kormány mégis megpróbálta, nem sok sikerrel.

A SLEJM témába vágó videója is hasonló szempontokból közelít a kérdéshez.

Szavazzon az Evokson! Ugyanazok a szabályok vonatkozzanak-e a taxitársaságokra és az Uberre?

Voltak olyan sztrájkok 1990 után, aminek erős hatása lett a politikai életre. Például ilyen volt a taxisblokád, ami az MDF kormány lehetetlenítette el rögtön a ciklusának elején, vagy a vasutasok sztrájkja, ami erős amortizációt okozott 2000-ben a Fidesznek. Szép példa a BKV-sok sztrájkja is, ami 2010-ben megadta a kegyelemdöfést, többek között a BKV körüli botrányok miatt egyébként is legyengült, MSZP-kormánynak. Nem véletlenül 2010-ben az egyik első dolga volt a fideszes kétharmadnak, hogy megváltoztassa a sztrájktörvényt. Olyan környezetet teremtettek, ahol jogszerűen lehetetlen volna sztrájkolni. Egyrészt azért, mert a sztrájk alatt elő van írva egy minimális szolgáltatás a világ minden sztrájktörvényében, viszont a magyar törvény olyan magasan állapította meg a szolgáltatás szintjét, hogy a sztrájkot észrevehetetlenné teszi. Hacsak a munkaadók és a munkavállalók közösen nem egyeznek meg másképpen. Azt azonban kötve hiszem, hogy bármelyik munkaadó örülne egy sztrájknak, pláne, ha az a munkaadó az állam. Lehet fordulni a bírósághoz is, de az új sztrájktörvény életbe lépése óta nem született olyan bírósági ítélet, ami eligazítást nyújtott volna a kérdésben. A jogi szürke zóna azért is aggályos, mert a sztrájkolók dolgát megnehezíti az új PTK-ban bevezetett kártérítési felelősség is. A Fidesz elérte, hogy jogkövető módon ne lehessen úgy sztrájkolni, hogy az elérje milliók ingerküszöbét.

Sándor Mária, a fekete ruhás nővér, mindezek ellenére nem teketóriázik, és sztrájkot hirdet az egészségügyben. A jelenleg közmunkásként dolgozó mozgalmár összefogott a pedagógusokkal és más szakszervezetekkel annak érdekében, hogy felrázzák a magyar társadalmat. Elsőként Orbán Viktorhoz fordultak, hogy csatlakozzon a harcukhoz. Sztrájkfelhívásuk csak akkor lehet sikeres, ha tömegek állnak mellé, és vállalják azt is, hogy a Fidesz által szűkre szabott sztrájkjogon túl is élnek a munkabeszüntetés eszközével. A polgári engedetlenségnek akkor van erkölcsi alapja, ha a kis jogsértéssel rámutat egy jóval nagyobb társadalmi problémára. A taxisok saját magukért tüntettek, Sándor Mária mindannyiunk egészségéért sztrájkolna. Kérdés, hogy azok a tömegek, akiknek nincs mit veszíteni, beállnak-e mögé, vagy marad a Facebook-on hőbörgés?

Sándor Máriával ebben az interjúban arról beszélgettem, hogy miként lehet a tömegek szelíd erejével változtatni.

Vágó Gábor

Kép: hvg.hu gyűjtés

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom